Beethovennel és Kurtággal indult az Arcus Temporum Pannonhalmán

„A pandémia több tervünket áthúzta, de arról nem mondunk le, hogy monostorunk Szent Benedek atyánk elképzelése szerint a vendégfogadás, a találkozások helyszíne maradjon!” Így köszöntötte Hortbágyi T. Cirill főapát a XVI. Arcus Temporum közönségét. Augusztus 21-én, pénteken a 250 éve született Beethovent és korunk nagy zeneszerzőjét, Kurtág Györgyöt idézték meg a kortárs művészeti fesztivál nyitókoncertjén, Pannonhalmán.

A főapát köszöntőjében emlékeztetett, hogy amikor a járvány káros következményeit mindenhol érzékelni lehet, még nagyobb szükség van arra, hogy a zene, az irodalom, a spiritualitás és a művészet megtapasztalása, értékes élménye gazdagítsa, táplálja az embereket. Cirill atya hangsúlyozta, hogy a nehézségek ellenére is a monostor olyan pont tud lenni a világban „ahol az ember egy pillanatra megáll és átgondolja mindazt, ami mögötte van, és előre tekint arra, ami rá vár.” A főapátság könyvtárának dísztermét megtöltő közönségnek pedig azt kívánta, hogy a fesztivál révén megtapasztalják a vendégség titkát, mert – Kosztolányi szavait idézve – mindannyian annak a nagy és ismertelen Úrnak vagyunk a vendégei.  

Batta András a XVI. Arcus Temporum fesztivál házigazdája Isten adományának nevezte, hogy ilyen minőségben lehet jelen a rendezvényen. Mint mondta, a nyitókoncerten az ezerarcú Beethoven több arcába is bepillantást nyerhet a közönség és ez valóban így volt.  Evgeni Koroliov orosz zongoraművész a 250 éve született zeneszerző két fantáziaszonátáját hozta el. A nyitott és kísérletező Beethoven elevenedett meg az ezeréves falak között. 

Az est második felében Kurtág György Kafka-töredékek című műve hangzott el. Korunk legnagyobb zeneszerzőjének darabját a neves író művei inspirálták. Kurtág 40 műrészletet foglalta kottába a 20 másodperces daloktól egészen a hétpercesig. Az író szavait ezúttal Anu Komsi, finn szoprán tolmácsolta, míg hegedűjátékával Keller András varázsolta el a közönséget. Kettejük olykor vicces, olykor meglepően tragikus, vagy épp katartikus párbeszédét vastapssal jutalmazta a maszkot viselő nagyérdemű.

Premierek napja az Arcus Temporum Kortárs Művészeti Fesztiválon

Irodalmi és zenei premierek részesei lehettek a XVI. Arcus Temporum látogatói augusztus 22-én, szombaton.  A Kortárs Művészeti Fesztiválon halhatták először az érdeklődők azt a Tolnai Ottó verset, amelyet a Tandori Dezső költő halálára készített festmény ihletett. Az esti koncerten Csalog Gábor Himnusztördékek című darabjának ősbemutatóján vettek részt a Főapátság vendégei.

Irodalom nélkül nincs Arcus Temporum. Így volt ez idén is. A kortárs művészeti fesztivál második napján Tolnai Ottóval is megismerkedhettek az érdeklődők. Igaz nem személyesen, a vírushelyzet miatt ugyanis nem tudott eljönni Pannonhalmára a nemrég 80. születésnapját ünneplő vajdasági magyar író, költő, műfordító. A fesztivált és az őt szerető olvasókat azonban nem hagyta cserben. Videóüzenetben olvasta fel a napokban véglegesített legújabb versét, amit elsőként az Arcus Temporum közönségének mutatott be a költő. A verset Nádler István festménye ihlette. A művész közös barátjuk, Tandori Dezső halálára készítette el a képet, amelyet ezúttal ide is elhoztak. Ráadásul a festmény ihlette vers premierjén a festőművész is részt vett.

A képet – ahogy arról maga az alkotó vallott – azután készítette el, hogy a rádióban meghallotta barátja, Tandori Dezső halálhírét. Alkotásán a való és transzcendens világot tette egymás mellé. A képen három jambus vonal is megjelenik, egy széles ecsetvonás pedig átnyúlik a másik világba. A festményen felfedezhetők Hérakleitosz oszlopai, utalva ezzel is Tandori Dezső Hérakleitosz-emlékoszlop című versére. Tolnai Ottó most felolvasott versében felidézi a pillanatot, amikor Nádler Istvánnal beszélt barátjuk haláláról, de szinte teljes pontosággal leírja a festő által alkotott képet is. 

A fesztivál második napja azonban nem csak az irodalom terén tartogatott újdonságot. A közönség most először hallhatta Csalog Gábor művét. A Himnusztöredékek ősbemutatóján a zongorista- zeneszerző képzettársításaiba csöppenhetett bele a hallgatóság. A művész a maga által kiválogatott himnuszstrófák szövegeiből benne elindult asszociációkat öntötte zenébe. Szokatlan akkord világa és párosításai Batta András, a fesztivál házigazdája szerint egyfajta misztikus fényt ad a négy tételes műnek.

Beethovennel az Arcus Temporum zárónapján is

Az XVI. Arcus Temporum zárónapjára is „visszatért” a jubiláló zeneszerző. A 250 éve született Beethovenről Batta András a fesztivál házigazdája, zenetörténész tartott előadást. A zárókoncerten pedig a Concerto Budapest művészei adóztak a mesternek.

Zenekedvelő közönséggel telt meg a XVI. Arcus Temporum zárónapján a Pannonhalmi Bencés Gimnázium Asztrik terme. Vendégségben Beethovennél 3 történetben, ezt a címet adta Batta András a zenetörténeti órával is felérő előadásának. A fesztivál házigazdája úgy elevenítette fel a bécsi klasszikus életét és alkotásait, hogy a közönség azt érezhette: valóban a mesternél jár vendégségben a 18-19. században.

A zenetörténész az érdeklődőknek mesélt Beethoven és Rudolf főherceg barátságáról. Lipót császár 12. gyereke magának a mesternek volt a tanítványa és Beethoven számos művét neki ajánlotta. Batta András a zeneszerző egyetlen operáját, a Fidelio-t (eredeti címén Leonore) is felidézte. A darab mondanivalójáról és zenei bravúrjairól is mesélt. A zenei betétekkel tűzdelt előadás utolsó történetében pedig Beethoven egy 1808-as szerzői estjét elevenítette fel. Batta András szerint olyan korszakalkotó koncertet szervezett a zeneszerző, amely megváltoztatta a hangversenyek, a közönség és a művész fogalmát.

A zárónap hangversenye sem múlhatott el a német mester művei nélkül. Utolsó vonósnégyese a Concerto Budapest előadásában csendült fel a Pannonhalmi Főapátság Főkönyvtárában. Az előadás során az együttes Vidovszky László Promenád című darabját is megszólaltatta. A zenészek egy hálószerű függöny mögött játszottak, csak a két szólóhegedűs lépett olykor elő. Erre utal a darab címe is, amely sétát jelent. A koncerten maga a zeneszerző, Vidovszky László is részt vett a hallgatóság soraiban.

A búcsú hangversenyen Bach 1738-ban született d-moll zongoraversenye csendült fel utolsó előttiként. Végül Messiaen, a 20. század legnagyobb francia zeneszerzője „Az isteni jelenlét három kis liturgiája” című kompozícióját hallhatta a közönség. A zárókoncerten a Concerto Budapest mellett színpadra lépett a Purcell Kórus, Csalog Gábor, valamint a kiváló Messiaen-játékos, Ránki Fülöp és különleges elektronikus hangszerével, az ondes martenot-val Bruno Perrault is.