Erkel Ferenc- és Széchenyi-díjas zenetörténész, egyetemi tanár

1953. szeptember 30-án született Budapesten, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában gordonka szakon, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi tanszakán és tanárképző intézetének gordonka tanszakán szerzett diplomát. Ezután a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen kapott megbízást, ahol 1977-től valamennyi egyetemi fokozatot végigjárta. 2002-től a zenetudományi tanszék vezetője, majd  az egyetem helyettes rektora lett, 2004-től egyetemi tanár, rektor. Tanári és kutató munkája mellett 1976 és 1996 között zenei újságíróként is ismert volt, e tevékenységéért számos elismerésben, díjban részesült. 1996 és 2001 között szerzőként és szerkesztőként a kölni székhelyű Könemann Kiadónak dolgozott, csaknem ezer oldalas operakalauza eddig nyolc nyelven jelent meg. Főbb szakmai érdeklődési területei közé tartozik Liszt Ferenc, Weiner Leó és Richard Strauss zenéje, valamint az osztrák-magyar operettek világa. Batta Andrást 1994-ben Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki, 2003-tól Széchenyi Docensi Ösztöndíjban részesült. A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság alapító elnökségi tagja.

Magyarország egyik vezető nagyzenekara, történelmi múlttal és a fiatal zenészek dinamizmusával. Progresszív karaktere átütő és elementáris erővel nyilvánul meg zenészei játékában. Széles repertoárjuk a jól ismert klasszikusoktól napjaink kortárs darabjaiig terjed. Nagy ívű és innovatív műsorszerkesztésével, egyéni hangzásával új színt hozott a magyar zenei életbe.

A zenekar egyike Magyarország legrégibb együtteseinek, a több mint száz éves múltat magáénak tudható Concerto Budapest jogelődje 1907-ben alakult. A 2007-es centenáriumi évben Keller András – a többszörösen díjazott, világhírű hegedűművész, professzor, a Keller Quartet alapítója – vette át a zeneigazgatói és karmesteri posztot. Áldozatos munkája és új művészi koncepciója révén nagymértékben megfrissült a zenekar, köszönhetően például a fiatal zenésztehetségek csatlakozásának vagy az egyéni műsorszerkesztésnek.

Innovatív koncertprogramjaik célja, hogy a zenészek és a hallgatóság együttesen kerüljenek párbeszédbe a zenével és annak élményével. Az izgalmak fokozásának céljából nem ritkák a merész párosítások: gyakran kerülnek egymás mellé régi mesterművek és kortárs különlegességek is, megvilágítva ezzel új, addig ismeretlennek hitt aspektusokat. A Concerto Budapest visszatérő vendégei olyan magyar és külföldi művészek, mint Ránki Dezső, Kocsis Zoltán, Várjon Dénes, Perényi Miklós, illetve Gidon Kremer, Gennagyij Rozsgyesztvenszkij, Martha Argerich, Roberto Abbado, Vadim Repin, Khatia Buniatishvili, Anna Vinnitskaya, Heinz Holliger, Isabelle Faust, Sir James Galway, Jevgenyij Koroljov.
A Concerto Budapest műsora Mahler, Stravinsky, Csajkovszkij vagy Sosztakovics virtuóz, nagyszabású szimfonikus műveitől, Mozart és Beethoven klasszikus versenyművein át Thomas Ades, Lera Auerbach, Kurtág György, Krzysztof Penderecki műveiig veszi célba a zenetörténeti mérföldköveket.

A zenekar az elmúlt években a nemzetközi zenei élet megbecsült szereplőjévé vált. Meghívást kaptak számos nemzetközi fesztiválra, Európa, Amerika és a Távol-Kelet rangos koncerttermeiben pedig nagy sikerű turnékkal kápráztatták el a közönséget.

Csalog Gábor a magyar zenei élet formabontó egyénisége. 11 évesen vették fel a Liszt Ferenc Zeneakadémia Különleges Tehetségek tagozatára. Tanára volt többek között Czövek Erna, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Kurtág György és Schiff András.
Zeneakadémiai diplomája megszerzése után az USA-beli Indiana Egyetemen tanult Sebők Györgynél, akinek két évig asszisztense is volt. Számos magyar zeneszerzővel, többek között Sáry Lászlóval és Csapó Gyulával alakult ki munkakapcsolata, melyet több bemutató és neki ajánlott mű is jelzett. 1980 óta dolgozik együtt Kurtág Györggyel, akinek azóta autentikus előadójává vált.
Az ezredfordulótól kezdve fontos szerepet vállalt Ligeti György zongoraműveinek magyarországi bemutatásában – vele szintén munkakapcsolatba került. A magyar hangversenyéletben Csalog jól ismert különleges műsörösszeállitásairól (melyek régi és új zenéket rendhagyó módon kapcsolnak össze).  Rendkivül széles repertoárja Frescobalditól és Couperintől kezdve a mai zenéig számos ritkaságot tartalmaz, de szintén jellemző Csalog művészetére, hogy  sokszor hallott műveket képes olvasatával új megvilágitásba helyezni.
Csaknem minden európai országban és az USA-ban adott szóló vagy kamarahangversenyt. Koncertezett Perényi Miklóssal, Heinz Holligerrel, Boris Pergamenchikov-val. Leggyakoribb kamarapartnerei Keller András (hegedű), Kemenes András (zongora négykezes) Klenyán Csaba (klarinét) és Varga István (cselló).
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kamarazene és zongora tanára. A Könemann Music Budapest Chopin Urtext-összkiadásának közreadója. 2003-ban Liszt-díjjal tüntették ki. Fontosabb lemezfelvételei: Chopin összes Mazurkája (Hungaroton), Schubert művei (BMC CD 84), Liszt és Ligeti etűdjei (BMC CD 095), Scriabin művei (BMC CD 099) és a Kurtág György 80. születésnapjára elkészült Játékok-sorozat, melyen a szerző is közreműködik (BMC CD 123, BMC CD 139)

Hegedűművész, a Keller Vonósnégyes alapítója, a Concerto Budapest (korábban Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar) zeneigazgatója.

Hétéves korában kezdett hegedülni, tizennégy évesen került a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, tanárai Kovács Dénes, Rados Ferenc és Kurtág György voltak, Salzburgban Végh Sándor tanítványa volt. 1983-ban megnyerte a Hubay-hegedűversenyt. Ezt követően Ferencsik János meghívására az Állami Hangversenyzenekar koncertmestere, egyidejűleg az Országos Filharmónia szólistája lett. 1984 és 1991 között a Budapesti Fesztiválzenekar koncertmestereként is működött. 1987-ben megalapította a Keller Quartettet (Keller András, Pilz János, Gál Zoltán, Szabó Judit), amellyel 1990-ben megnyerték a világ két legjelentősebb vonósnégyes versenyét: az Evianit és a Reggio Emiliai Borcianit. Az együttes rendszeres résztvevője a nagy európai és amerikai fesztiváloknak és hangversenyeknek, többször turnéztak Japánban, Közép- és Dél-Amerikában, valamint Új-Zélandon.

Keller András pályáján kiemelkedő eseménynek számítottak a Végh Sándorral való fellépések, a Solti György felkérésére Bartók Béla halálának 50. évfordulójára a londoni Barbicanban adott ünnepi hangverseny, valamint Diana hercegnő meghívása. Szóló- és kamarazene felvételeivel elnyerte a legrangosabb díjakat, például 1996 és 2006 között hat alkalommal a Deutsche Schallplattenpreist. Megkapta Bonn város kitüntetését, Olaszországban pedig az Év Művészének választották. További díjai: MIDEM Classical Award (kétszer), Victoire Prix, a japán Record Academy Award, a francia Grand prix du Disque. 2007 májusában neki ítélték az év legjobb kamarazenei felvételéért járó belga Caecilia Prix-t.

Rendszeres vendégművésze a legjelentősebb fesztiváloknak, mint a salzburgi Festwochen, a luzerni, montreux-i fesztivál, a London Proms, a Mostly Mozart New York, a Berliner Festspiele, a Schubertiade, a Wiener Festwochen, a Schleswig-Holstein Musik Festival, a Prague Spring. Keller András világszerte tart mesterkurzusokat, többek között az Internationale Sommerakademie-n, a Prussia Cove IMS mesteriskolában, az egyesült államokbeli Yale Egyetemen, a firenzei Accademia Fiesolén vagy a londoni Royal Academy of Music-on. Koncertkörútjai során szinte a világ összes vezető koncerttermében megfordult: Musikverein, Konzerthaus (Bécs), Royal Albert Hall, Barbican (London), Berliner Philharmonie, Konzerthaus (Berlin), Accademia di Santa Caecilia (Róma), Concertgebauw (Amszterdam), Carnegie Hall, Lincoln Center (New York).

A kortárs zene elkötelezett előadója, szoros kapcsolatban áll Kurtág Györggyel, akinek több jelentős művét bemutatta és játssza világszerte. Karmesterként 2003 februárjában debütált az Orchestre di Padova e Veneto élén. 2005 óta szerkeszti és irányítja a Pannonhalmi Arcus Temporum Fesztivál zenei programjait. 2006-ban Várjon Dénessel elindította a Végh Sándor Zenei Esteket, és megalapították a Végh Filharmóniát. 2007. augusztus 1-jétől a Távközlési Zenei Alapítvány Kuratóriumának döntése alapján a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar (jelenlegi nevén Concerto Budapest) zeneigazgatója.

A Concerto Budapest élére történő kinevezése döntő változást hozott a zenekar életében, hiszen 2007-től az egyre bővülő klasszikus repertoár mellett nagy hangsúlyt fektet az együttes a 20. századi, illetve a kortárs zenei művek előadására (sok esetben magyarországi bemutatására) is.

Nem csak a repertoár bővülése miatt jelentős Keller András vezetői munkája, hanem azért is, mert művészeti vezetése alatt olyan világhírű magyar muzsikusok szerepeltek már a zenekarral, mint Ránki Dezső, Kocsis Zoltán, Várjon Dénes, Kelemen Barnabás vagy Perényi Miklós. A kiváló magyar művészek mellett külföldi előadók is rendszeresen fellépnek a Concerto Budapest előadásain: a zenekar vendége volt már Jevgenyij Koroljov, Gidon Kremer, Boris Berezovsky, Gilles Apap, Kim Kashkashian, Sir James Galway, Isabelle Faust és Khatia Buniatishvili vagy Thomas Hampson.

Több tucat nemzetközi díja mellet 1995-ben Liszt-díjat kapott a Keller Quartet tagjaként, 2012-ben Bartók–Pásztory-díjjal és Érdemes Művész kitüntetéssel jutalmazták munkásságát.

2016 januárja óta a világ egyik legprominensebb zenei intézményének, a londoni székhelyű Guildhall School of Music and Drama-nak a professzora.

Kiss Zsolt 1979-ben született Kapuváron. 8 évesen kezdett zongorázni. 13 évesen a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta tovább tanulmányait orgona és szolfézs-zeneelmélet szakokon. Orgonatanára Hoffmann László, majd Baróti István lett.
1999-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona szakára, 2003-ban Lehotka Gábornál diplomázott. Tanulmányai során részt vett Gárdonyi Zsolt, Karasszon Dezső, Koloss István, Jesper Madsen, Pálúr János, Szathmáry Zsigmond kurzusain.
Jelenleg a Pannonhalmi Bencés Gimnázium ének- és orgonatanára, valamint a Pannonhalmi Bazilika karnagya.
Több alkalommal adott koncertet Németországban, Ausztriában, Romániában, Svájcban, Szlovákiában, valamint hazai városokban.

Anu Komsit sokrétű muzikalitása és élénk koloratúrhangja miatt dicsérik. Nemcsak hazája opera- és koncertszínpadjain szerepel, hanem Európa és az USA vezető operaházaiban és koncerttermeiben is sokat vendégeskedik. A 2011-es Salzburgi Ünnepi Játékokon debütált Morton Feldman Neither című darabjában, amiért a sajtó „kiemelkedő anti-operahősnőnek” nevezte. Játszott többek között Eötvös Péter Lady Sarashina című operájában, számos koncertfelvételen aratott sikert, szólistaként világhírű zenekarokkal lépett fel, s egyúttal a daléneklésnek és a kamarazenének is sokoldalú szereplője – egyik aktuális projektje az általa igen kedvelt Kurtág Györgytől a Kafka-töredékek. Sok éven át vezető énekese volt szülővárosa, Kokkola operafesztiváljának, aminek megkoronázása 2017-ben Giacomo Meyerbeer L’étoile du nord című operájának Cathérine-alakítása volt. 

Mácsai Pál színművész Budapesten született 1961. március 31-én. Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 2001 és 2004 között a Madách Kamara vezetője, majd 2004-től az Örkény István Színház alapító igazgatója.

Édesapja Mácsai István festőművész volt. Testvére Mácsai János zenetörténész. Színészi hivatását a Pince Színházban kezdte még gimnazistaként. Középiskolai tanulmányait a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban végezte, majd 1980-ban felvették a Színművészeti Főiskolára. 1984-ben szerzett színész diplomát. Diplomájának megszerzése után a budapesti Nemzeti Színház színésze lett, ahol 1989-ig szerepelt. Közben 1987 és 1990 között elvégezte a Főiskola rendező szakát is. 1989-ben a Madách Színház művészeként folytatta pályafutását, majd 1993-ban szabadúszóvá vált, mivel úgy érezte, hogy képességeit nem tudja megfelelően kiaknázni. Ebben az időszakban különböző színházakban vállalt szerepeket és rendezett. 2001-ben a Madách Kamara művészeti vezetőjévé nevezték ki. Pozícióját a színház 2004-es átalakulása és Örkény István Színházzá történt átnevezése után is megtartotta.

Szerepeire és rendezéseire is jellemző az erős tudatosság, a lényegre történő összpontosítás és a precizitás. Sokoldalú művészként tarják számon.
 

Az évek során többször is módosult az együttes összetétele, de a legfontosabb változás 2014-ben történt, amikor a hagyományos zongoratrió felállásból kikerült a bőgő, s hegedű lépett a helyére. “Basszushangszer nélkül nagyobb szabadságom van mind harmóniák, mind ritmus, mind pedig a zenekari hangzás terén.” – mondta erről a zenekarvezető. 2018 tavaszán a Nagy János Trió, Vincent Mascart francia szaxofonművész közreműködésével Debussy 100 címmel adott ki lemezt, idén pedig Yancha címmel jelenik meg vadonatúj albumuk, méghozzá olyan neves művészek vendégszerepelésével, mint Dominique Di Piazza basszusgitáros és Mike Stern gitáros. „Egyfajta öndefiníció ez az album. Külön ajándék számomra, hogy ebben ilyen csodás társaim vannak, mint Frankie Látó és Joubert Flóra, így a kompozíciók nagy részénél igyekeztem a zenekari tagokra írni a dalokat. A két fantasztikus, világhírű muzsikus közreműködése pedig tovább emeli ezt az érzést. Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy évek óta játszhatok Dominique Di Piazzával. Mike Sternnel 2017 nyarán játszhattam együtt, ez a közös koncertélmény hozta a lemezen való együttműködést.”

Nagy János Yancha

Zenei tanulmányait (zongora, ondes martenot) Strasbourgban, majd Párizsban végezte. 1998-ban csatlakozott a Konzervatórium Zenekarának közép-európai turnéjához (Messiaen: Turangalîla-szimfónia). A koncertezés mellett színházi produkciókban is részt vesz, az olasz „Fanny & Alexander” társulattal öt év alatt száz alkalommal lépett fel. Játszott a London Sinfoniettával és számos helyen volt közreműködő Honegger Jeanne d'Arc a máglyán című darabjának színpadi és oratórium-előadásaiban. Gyakran ad kamarakoncertet az olasz zongorista Matteo Ramon Arevalos partnereként. Messiaen több művének – Assisi Szent Ferenc, La Fête des Belles Eaux, Trois Petites Liturgies – előadásában vett rész.